Alább olvashatja az Otthon Budapesten - Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) kivonatolt anyagát.
Mi az ITS és hogyan készült?
Az Otthon Budapesten - Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Budapest fejlesztésének – az európai uniós költségvetési ciklushoz igazodva – 2027-ig szóló fő dokumentuma. Kijelöli azokat a fejlesztési célokat, ahol a Fővárosi Önkormányzat vezető és kezdeményező szerepet vállal, valamint bemutatja a Fővárosi Önkormányzat tervezett intézkedéseit és a kiemelt fővárosi fejlesztési helyszíneket.
Kihívások a budapestiek mindennapjaiban – a stratégia problémafelvetése
Budapest több mint 1,7 millió ember lakóhelye, gazdag történelme, építészeti öröksége, pezsgő kulturális kínálata és nem utolsósorban az itt élő emberek teszik sokszínű és vonzó várossá, ami az utóbbi évek turisztikai forgalmának növekedésében is visszatükröződött. Az elmúlt öt évben mégis egy erős kiköltözési hullám szemtanúi lehettünk: 2015 és 2019 között 60.000 fővel többen költöztek Budapestről Pest megyébe, mint ellenkező irányba, és ha folytatódnak a jelenlegi trendek, az évtized végére további 80.000 ember fog az agglomerációban lakni. Az okok között első helyen a fővárosinál olcsóbb, megfizethetőbb lakhatás és a kertvárosias, zöldebb környezet szerepel.
Otthon Budapesten – a stratégia jövőképe
Annak érdekében, hogy a szuburbanizáció erősödését és vele az utazási szükségletek növekedését megállítsuk – de legalább lassítani tudjuk – olyan fejlesztésekre van szükség, amelyek Budapestet újra vonzó lakóhellyé teszik. Ehhez a társadalom széles rétegei számára elérhető, megfizethető lakhatás mellett egészséges, zöld környezetre, élhető és élettel teli városrészek kialakítására van szükség.
Esélyteremtő, zöld és nyitott Budapest – a stratégia céljai
Budapest 2019-ben megválasztott új városvezetése a zöld, esélyteremtő, demokratikusan működő város megvalósítására tett vállalást. A részvételi tervezési folyamatban megfogalmazott igények, a stratégia vizsgálati munkarészei során azonosított fejlesztési szükségletek és kihívások alapján a Fővárosi Önkormányzat – vízióját megerősítve – három stratégiai célt jelölt ki, melyek meghatározzák a következő hét év városfejlesztési beavatkozásainak fókuszát:
Esélyteremtő Budapest
Minden társadalmi réteg számára megfizethető lakhatás biztosítása, a budapestiek egészségének és életkörülményeinek javítása.
Zöld Budapest
Egy élhető és egészséges, értékőrző és értékteremtő, klímatudatos város feltételeinek megteremtése.
Nyitott Budapest
Kezdeményező városkormányzás, ahol kulcsszerepet kap az együttműködés és az innováció.
Mindhárom stratégiai célon belül hat operatív cél került meghatározásra. Míg az operatív célok a fejlesztési területeket (mit?), addig az alapelvek azt az értékválasztást (hogyan?) tükrözik, amit a Fővárosi Önkormányzat a következő években képvisel a városfejlesztés terén. Az életminőség javításához szolgáltatás-fókuszú városfejlesztésre van szükség, aminek középpontjában a városlakók szükséglete áll. A lokális hatású és nagy költségvetésű presztízsberuházások helyett a hangsúlyt az egymást erősítő fejlesztésekre kell helyezni, melyek a társadalom nagyobb része számára válnak hasznossá. A források felhasználásának optimalizálása és a városlakók véleményalkotásának érdekében a tanulságok kiértékelésén alapuló, a változó igényeknek is megfelelni képes, rugalmas megközelítésre van szükség a városfejlesztésben.
Esélyteremtő Budapest
Legyen megfizethető otthona mindenkinek Budapesten, aki itt szeretne élni!
A fővárosi lakáspolitika célja az, hogy a 2020-2040 közötti időszakban a megfizethető lakásszektort jelenetős mértékben növelje, és az európai nagyvárosok (Bécs, Amszterdam, Brüsszel stb.) átlagához közelítsen, ahol a három szektor (megfizethető, magánbérlakás, tulajdonos által lakott lakás) aránya 30%-30%-40%. A fővárosi lakásállomány ütemezett megújulása és a megfelelő – árakat is befolyásoló – lakáskínálat kialakulásához évente legalább hétezer új lakás építésére lenne szükség. Cél, hogy a megfizethető lakások száma a Fővárosi Önkormányzat által kezdeményezett új lakhatási modellek elterjesztésével 45-75.000 lakással bővüljön 2027-ig.
Zöld Budapest
Legyen Budapest olyan város, ahol jó gyereket nevelni!
A fővárosi klímapolitika célja, hogy 2030-ig 40%-kal csökkentse a város CO2-kibocsátását a 2015-ös szinthez képest, miközben a zöldterületek fejlesztésével minden budapestire +1 négyzetméter zöldterület jusson. A védett természeti területeket 340 hektárral bővítjük 2030-ig. A korábbi tervek megerősítésével és végrehajtásával cél, hogy 2030-ra a közlekedési munkamegosztásban a kerékpáros közlekedés aránya 2-ről 10%-ra, a gyaloglás 11-ről 20%-ra emelkedjen, emellett a közösségi közlekedés elérje az 50%-ot, és ezzel párhuzamosan a személygépjármű forgalom 40-ről 20%-ra csökkenjen.
Nem csupán egészségesebbé, hanem biztonságosabbá is akarjuk tenni a várost, kicsiknek és nagyoknak egyaránt: ennek érdekében cél, hogy 2030-ra 50%-kal, majd 2050-re nullára csökkenjen a halálos kimenetelű közúti balesetek száma.
Nyitott Budapest
Fejlesszük és működtessük együtt Budapestet!
A Fővárosi Önkormányzat célja, hogy a városfejlesztési projektek 90%-át a városlakók bevonásával valósítsa meg. A digitális közszolgáltatások fejlesztésével cél, hogy 2027-re a fővárosi lakossági és vállalkozási ügyintézés 100%-ban elektronikus legyen, és ezzel párhuzamosan az interneten keresztüli elsődleges ügyintézés 40-ről 70%-ra növekedjen, az egyszerű, gyors ügyintézéssel szembeni általános elégedettség javuljon. Az átláthatóság és az innováció ösztönzése érdekében a Fővárosi Önkormányzat célja, hogy folyamatosan bővítse a nyilvánosság számára megnyitott adatbázisok körét.
Fejlesztések egész Budapesten – a stratégia akcióterületei
A stratégia térbeli megvalósításában is tükrözi az esélyteremtő és zöld városfejlesztés elveit, a hangsúlyt a városi léptékű élhetőségre helyezi. Fontos szempont volt a területek kiválasztásánál, hogy érvényesüljön egy területi egyensúly, vagyis a belváros mellett az átmeneti zónában és a külső kerületekben is érvényesüljenek a fejlesztések, valamint előtérbe kerüljenek a több kerületet átfogó témák. Ezek alapján a stratégia három akcióterületet jelöl ki:
- Élhető belváros
- Kék-zöld hálózat
- Városfejlesztés a barnamezős területeken
Élhető belváros akcióterület
A belváros nemcsak szimbolikus, összvárosi jelentősége miatt kiemelten fontos, hanem azért is, mert Budapest lakosságának közel harmada él itt, a fővárosi lakóterületek csupán tizedét kitevő területen.
Az akcióterülethez kapcsolódó programok:
- Belvárosi Duna-part megújítása
- Emblematikus budapesti tengelyek
- Pesti fonódó villamoshálózat kialakítása
- Egészséges utcák program
- Városháza tömb megújítása
Kék-zöld hálózat akcióterület
A város élhetőségének különösen fontos elemei a zöldfelületek, fejlesztésük nemcsak méretük és minőségük javításával, de a zöldhálózat folytonosságának létrehozásával történik. Budapest meghatározó, több kerületet érintő területe a Duna-part, mely mind az itt lakók, mind az idelátogatók számára vonzó, a fejlesztések számára pedig felértékelő tényező.
Az akcióterülethez kapcsolódó programok:
- Dunai zöld folyosó
- Városi parkok láncolata
- Városi patakok
- Természetközeli területek
Városfejlesztés a barnamezős területeken
A város jelentős belső fejlesztési tartalékterületeit jelentik a barnamezős területek, amelyek összefüggő fejlesztési térségként ölelik körbe a belvárost. A kompakt városszerkezete kialakítása érdekében kulcsfontosságú ezeken a területeknek az értékőrző és értékteremtő megújítása, funkcióváltása.
Az akcióterülethez kapcsolódó programok:
- Fővárosi fejlesztési területek
- Együttműködés az állami fejlesztésekben
- Hosszú távú fejlesztések előkészítése
- Együttműködés a magán fejlesztőkkel
Ismerje meg részletesebben az egyes projekteket!
Kezdeményezés, rugalmasság és átláthatóság – a stratégia megvalósítása
Az ITS készítés időpontjában a finanszírozás tervezését több bizonytalansági tényező is nehezítette. Összességében elmondható, hogy a COVID-19 járványhelyzet és az ezzel összefüggő kormányzati intézkedések súlyosan érintik a főváros gazdálkodását, a potenciálisan fejlesztésre fordítható összegek is jelentősen csökkennek. A Budapest számára elérhető európai uniós források konkrétumai még nem ismertek, de az eddigi információk alapján az uniós pénzek jelentős részét a kormány közvetlenül kívánja felhasználni a kiemelt beruházásokra. E bizonytalan tényezők egy rugalmasabb tervezési eljárást tesznek szükségessé, ezért a programok és a projektek előzetes becsült költségkerete három finanszírozási forgatókönyv mentén eltérő, ami ütemezett és / vagy bővülő projekttartalmat jelent nagyobb forrás elérése esetén.
Bár a jogszabályi előírások alapján az Integrált Településfejlesztési Stratégia feladata elsősorban a Fővárosi Önkormányzat feladatkörébe tartozó fejlesztések bemutatása, a kétszintű (fővárosi és kerületi) önkormányzati rendszer és a fővárosi szerepkör miatt a megvalósítás sikere szempontjából kiemelten fontos a kerületi és a szomszédos agglomerációs önkormányzatokkal, illetve a kormánnyal való együttműködés. A Fővárosi Önkormányzat ebben továbbra is kezdeményező, koordinációs és a budapestiek érdekeit érvényesítő szerepet követ.
A stratégiában kitűzött célok megvalósulását, eredményességét csak hosszabb távon lehet reálisan értékelni. A monitoring a releváns, könnyen ellenőrizhető adatok folyamatos figyelése, értékelése, amellyel követhető a stratégia végrehajtásának eredményessége. Ezt éves városjelentések, a fővárosi adatgazdálkodási rendszer fejlesztése, valamint mindezek nyilvánossága, átláthatósága és folyamatos kommunikációja segítik.
A stratégia további részleteit a letölthető dokumentumban ismerheti meg.