A közlekedési téma kérdőívét összesen 1940-en töltötték ki. Legtöbben a 25-54 közötti korosztályból válaszoltak kérdéseinkre (72%), de jelentős számban sikerült bevonni az 55 év feletti korosztályt is (18%), míg a 24 év alattiak kevésbé érdeklődtek a téma iránt (10%). A közlekedés témában az összes válaszadó közül a férfiak nagyobb számban (63%) válaszoltak, mint a nők (37%). A tágabb történeti belvárosban élők (a Hungária körúton belüli, történeti beépítéssel rendelkező területek lakói) válaszoltak legnagyobb arányban (44%), a lakótelepeken élők közül 21%, a kertvárosokban 29%, míg az agglomerációban, vidéken élők 6%-ban voltak a válaszadók között.
Budapest közlekedésében legjobban a növekvő környezeti ártalmak (nagyobb zaj, rosszabb levegő) zavarják a válaszadókat, azok közül is elsősorban a belváros és a Hungária gyűrűn belüli lakókat. A torlódások és a zsúfolt utak miatti közlekedési időveszteség volt a második legzavaróbb, ami elsősorban a pesti kertvárosban lakókat és az agglomerációból érkezőket zavarja. Ugyanakkor a parkoló járművek miatt beszűkülő közterületek (gyalogos, kerékpáros közlekedés és a zöldfelületek rovására, egyre nehezebb parkolóhelyt találni) és a városi és elővárosi közlekedés integrációjának hiánya is jelentős közlekedési probléma minden lakóhely szerinti válaszadó szerint, bár az előbbi inkább a Hungária gyűrűn belül lakókat, míg utóbbi inkább az agglomerációból érkezőket zavarja jobban.
A közlekedés környezeti terhelésének csökkentése érdekében támogatott fejlesztési irányok közül a két leginkább támogatott ugyan minden lakóhely lakói szerint fontos, azonban szintén érdekes lakóhely szempontjából, mert az agglomerációból érkező forgalom csökkentésére irányuló intézkedések (jobb közösségi közlekedési kapcsolatokkal, városhatáron kívüli P+R parkolók építésével) elsősorban a pesti kertvárosokban lakók és az agglomerációból érkezők által támogatott, míg vonzó kerékpáros útvonalak fejlesztését és a gyaloglás feltételeinek javítását (biztonságosabb, kényelmesen járható útvonalakkal) elsősorban a belső területek lakói szeretnék. Ezen felül fontosak még a válaszadók szerint a közösségi közlekedéssel kapcsolatban az ellátatlan területek fejlesztése és a meglévő, elavult járműpark lecserélése is.
A vonzóbb közösségi közlekedés irányába tett lépések közül a három legfontosabb: a járatok kialakítása úgy, hogy minél kevesebb átszállással lehessen közlekedni, modern jegykezelés és értékesítés, időalapú e-jegyrendszer és a gyorsabb menetidő a közösségi közlekedésben. A válaszadók szerint fontos még, hogy a járművek legyenek tiszták és ösztönzően hatna, ha a jegyeket, bérleteket lehessen kombinálni más szolgáltatásokkal.
Egy gyalogos- és kerékpárosbarát Budapest kialakításához a válaszadók szerint az első három legfontosabb intézkedés a vonzó, biztonságos kerékpáros útvonal hálózat kialakítása (különböző kiépítettségű kerékpárutak munkába járáshoz, illetve sport és turisztikai célú kerékpározáshoz), a járdák, gyalogutak kellemesebbé tétele és csillapított forgalmú, gyalogos elsőbbségű területek bővítése (megfelelő szélesség kialakítása, tisztaság, növényzet, esztétikus és akadálymentes burkolat, gyalogos utcák, lakó-pihenő övezetek kijelölése), és a a közterületek átadása a gyalogos és kerékpáros közlekedés, valamint zöldfelületek számára (közterületi gépkocsi parkolók számának csökkentésével).
Ezen felül a biztonság nagyon fontos, különösen az iskolák, játszóterek és egészségügyi intézmények környékén, de az aktív mobilitási eszközök (kerékpárok, rollerek) használata, elhelyezése szempontjából is.
