Ötösfogat

Szöveg

Miről szól az igazán jó várospolitika? Az emberekről, a városlakókról. Például arról, hogy történelmi örökségünk emblematikus, a Duna két partját összekötő darabjának méltó színvonalú felújítását az ő érdekeik határozzák meg. Vagy arról, hogy az egyik leglátványosabb fővárosi turistaövezet hogyan formálódhat emberléptékű, színvonalas közösségi helyszínné. Esetleg arról, hogy lehet élhetőbbé tenni Budapest egyik legforgalmasabb, találkozóhelyként is igen népszerű csomópontját. És szól a képalkotó diagnosztikai várólisták megszüntetéséről, valamint a városlakók véleményét integráló, bevonó, az eredményeket módszeresen kiértékelő és azokból tanuló várospolitikai megközelítés aktív használatáról.

Öt városfejlesztési pillér, amelyek egyenként is erőteljes hatást gyakorolnak Budapest elkövetkező éveire.

Széchenyi Lánchíd

Lánchíd

Budapest 150. születésnapjára tetőtől talpig megújul Magyarország egyik legfontosabb kulturális öröksége és jelképe, a Lánchíd, valamint közvetlen környezete. Teljesen elbontják az 5200 tonnás szerkezet autó- és buszközlekedésre szolgáló közúti pályalemezét és a gyalogos járdákat a híd két oldalán, majd újjáépítik őket. Kijavítják az acélszerkezeteket és gondoskodnak a rozsdásodás elleni védelmükről, restaurálják a műemléki korlátokat. Szigetelik és felújítják a földalatti lehorgonyzó kamrákat, roncs- és lőszermentesítik a Duna-medret a 380 méter hosszú és 50 méter széles híd környezetében, korszerűsítik a hajózási jelzéseket.


A munkálatok kiterjednek a hídfők gyalogos aluljáróira is: ezeket kiszélesítik, a hídfők lépcsőit pedig felújítják. Visszaépítik a kőoroszlánokat és a második világháború pusztítása miatt hiányzó műemléki elemeket. Restaurálják a pesti rakpart zászlótartó bástyáit, a hídfő északi és déli járdája között pedig gyalogos átkelőhelyet létesítenek. A minden szerkezetében megújuló híd új, LED-technológiás közvilágítást és változtatható színképű díszvilágítást is kap. Noha a bruttó 26,75 milliárd forintból megvalósuló projekthez a magyar kormány 6 milliárd forintos támogatást ígért Budapest előző vezetésének, az a mai napig nem érkezett meg a fővárosi önkormányzathoz. Ezért a testület a teljes beruházási összegre kötelezettséget vállalt, azaz a beharangozott állami támogatást elmaradása esetén is megvalósítja a beruházást. A közúti forgalom várhatóan 2022 decemberében indulhat meg a hídpályán, a gyalogosok viszont csak a munkálatok várható befejezése után, 2023 őszén vehetik birtokukba a kényelmesebb, biztonságosabb, utánozhatatlan patináját és hangulatát megőrző Lánchidat.

Pesti rakpart

Rakpart

Akadálymentes gyalogos- és kerékpárosparadicsom lesz három éven belül a pesti Duna-part Kossuth tér és Fővám tér közötti szakasza. A még 2015-ben elindított RAK-PARK projekt vonzó, sokszínű, pihenésre és színvonalas kikapcsolódásra egyaránt alkalmas területet varázsol egy olyan központi városrészből, amelyben jelenleg az autóforgalom dominál.

Pedig a fővárosiak nem ezt igénylik: a tavaly többször és hosszabb időre megnyitott pesti alsó rakpartot nem csupán „belakták” a gyalog és kerékpárral közlekedők, hanem háromnegyedük egyenesen úgy véli, hogy a rakpart elsődleges szerepe a kikapcsolódás biztosítása kellene legyen. A 2020-as felmérésben megkérdezett mintegy 3500 ember legtöbbje (89%) a Dunára telepített stégek mellett több zöldfelületet, árnyékot adó fát és pihenőhelyet szeretne. Ugyanakkor 82 százalékuk emelte ki az akadálymentes rakpart fontosságát, 79 százalék pedig a kerékpározásra és rollerezésre alkalmas felületek kialakítását hangsúlyozta. Meglepő módon még a jellemzően gépkocsival közlekedők közül is minden második (53%) a kikapcsolódást tartja a rakpart elsődleges szerepének.


Szerencsére nem csupán az emberek gondolják így: a főváros, a BKK és a kormányzat egyaránt egyetért abban, hogy a pesti alsó rakparton csökkenteni kell az autók dominanciáját. Ennek megfelelően a még 2015-ben elindított RAK-PARK projekten belül felülvizsgálják az évtizedek óta változatlan forgalmi rendet és a térségben található közterületeket. Utóbbiakat a környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartva, több zöldfelületet kialakítva teszik vonzóbbá, miközben javulnak a kerékpáros és a gyalogos közlekedés feltételei, valamint a leromlott állapotú burkolatokat is kicserélik. A projekt révén nagyvárosias, a világörökségi területhez méltó, elegáns Duna-part jön létre két ütemben: a kivitelezési munkálatok 2023 őszére, illetve 2024 nyarára fejeződnek be. A felső és az alsó rakpart közötti gyalogos kapcsolat javítására, a belvárosi alsó rakpart gyalogos végigjárhatóságának biztosítására, továbbá az alsó rakpart zöldfelületi arányának növelésére kiterjedő program turisztikai jelentősége önmagában is kiemelkedő. Horderejét azonban tovább emeli, hogy a közlekedési igények biztosítása mellett a projekt a turisztikai és vendéglátó szolgáltatások színvonalasabbá tételét is megkönnyíti.

Blaha Lujza tér

Blaha Lujza tér

Ötvenöt év után új, igényes karaktert kap Budapest egyik legforgalmasabb, történelmi és szellemi örökségét tekintve rendkívül gazdag múltú csomópontja, egyben a főváros kitüntetetten népszerű találkozóhelye, a Blaha Lujza tér. A felújítás kiemelt feladata a „nemzet csalogányáról” elnevezett ikonikus tér élhetőségének javítása. Az akadálymentessé tétel érdekében a csomópont teljes értékűen átjárhatóvá válik a felszínen, amihez új gyalogosátkelőhelyeket hoznak létre. A felújított aluljáró letisztult, a jelenkor követelményeinek megfelelő arculatot kap. A teret jelenleg széttagoló szervizúthálózatot és parkolókat megszüntetik, a felszínen az egykori színházra emlékeztető pihenő- és találkozópontokat helyeznek el.


A gyalogosbaráttá tett téren jelentősen megnő a zöldfelületek aránya. Megújul a tér emblematikus eleme, a hatvanas évek óta működő Gomba szökőkút is, továbbá vízjátékot telepítenek, valamint kulturális célokat szolgáló épület és rendezvényhelyszín is épül. Utóbbi esetében arra is odafigyelnek, hogy a tér gömbkőrisfasorának értékes egyedeit megóvják, illetve további 65 fát is ültetnek. A fővárosi önkormányzat beruházásában, az érintett VII. és VIII. kerület szakmai támogatásával megvalósuló projekt részeként a teret határoló utak forgalmi rendje is változik: a Rákóczi útról például közvetlenül lehet majd jobbra kanyarodni, a József körútra. Az idén kezdődő munkálatokra 1,67 milliárd forint áll rendelkezésre fővárosi és további 1 milliárd kormányzati forrásból azzal, hogy utóbbit csak 2021 végéig lehet felhasználni. A minőségi térépítészeti megoldások visszaállítják a tér szellemi és kulturális rangját, barátságos és élhető gyalogosfelületeket hoznak létre. A másfél évig tartó kivitelezés révén a központi elhelyezkedésű, történelmi és kulturális értékéhez méltóvá váló helyszín a pezsgő városi élet sokszínű funkcióinak és eseményeinek központja lesz.

CT és MR vizsgálatok

CT_MR

A budapesti daganatgyanús betegek vizsgálati várólistájának csökkentésére fordítja a fővárosi önkormányzat azt a 2 milliárd forintos támogatást, amely az első részlete a kormánnyal korábban kötött megállapodásnak. Ennek lényege, hogy Budapest és az érintett IX. kerület vezetése azzal a feltétellel járult hozzá a ferencvárosi Duna-partra tervezett atlétikai stadion megépítéséhez, hogy cserébe az állam legalább 50 milliárd forintot szán a kerületi önkormányzatok egészségügyi alap- és szakellátásainak fejlesztésére 2020 és 2024 között. Mindezt a fekvőbeteg-ellátásban tervezett fejlesztéseken túl, az Egészséges Budapest Program keretében. Az első részletről ez év februárjában határozott a kormány: a fővárosi önkormányzat 2 milliárd forintot kapott képalkotó diagnosztikai várólisták megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére, a kerületek pedig összesen 8,4 milliárdot egészségügyi alap- és járóbeteg szakellátásuk fejlesztésre. A számára kiutalt 2 milliárd forintból a fővárosi önkormányzat 31 770 CT és 9846 MR vizsgálatot vásárol, ami az első kategóriában 88, a másodikban pedig 62 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest. Ezzel egyidőben lép életbe a daganatgyanúval beutalt betegek esetében a 7+3 napos szabály: a vizsgálatot 7 napon belül elvégzik és további 3 nap alatt a felvétel leletezése is megtörténik. A korai diagnózis életet menthet, ezért is kiemelt jelentőségű a budapesti daganatos betegséggel beutaltak várólistájának csökkentése. Az európai statisztikai hivatal adatai szerint az Európai Unió tagállamai közül nálunk fordulnak elő a leggyakrabban daganatos megbetegedések. Ezek jelentik a második leggyakoribb halálokot Magyarországon, pedig minden negyedik haláleset megelőzhető vagy kezelhető lenne, ha időben felismernék a betegséget. A fővárosban 2019-ben regisztrált 21 ezres halálesetből 5488 vezethető vissza daganatos megbetegedésre. Ebben kedvező irányú fordulatot eredményezhet a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok számának megsokszorozása.

Részvételi költségvetés

Részvételi költségvetés

Ki ne szeretne kellemesebb, élhetőbb, jobban használható környezetet kialakítani? Kinek ne volna legalább egy jó ötlete arra, hogyan lenne érdemes átalakítani szűkebb és tágabb lakókörnyezetét, mire volna jó használni egy amúgy kihasználatlan területet? A részvételi költségvetés pontosan erre ad lehetőséget: a főváros költségvetésében elkülönített összegről a városlakók ötletei alapján, mindvégig velük együttműködve dönt a városvezetés. Budapest esetében a részvételi költségvetés terepe az internet. Az otlet.budapest.hu oldalon történő regisztrációt és felhasználói fiók létesítését követően első ízben 2020. október 1-je és december 31-e között lehetett elektronikusan beküldeni az ötleteket, amelyek alapján eldől, hogyan lehet a legjobban felhasználni az idén erre a célra szánt 1 milliárd forintot. A három hónap alatt befutott és az alapvető formai kritériumoknak megfelelő 687 ötletet a fővárosi önkormányzat a javaslatban érintett kerület(ek) képviselőivel értékelte ki jogi és pénzügyi szempontból. A szabályosnak ítélt 141 ötletet 44 fős, a fővárosi népességet jól reprezentáló tanács szűrte tovább közérdekűségük, észszerűségük, újításaik és szerethetőségük alapján – az ötletek megfogalmazásába, tartalmába azonban nem szólhattak bele. A demokratikus testület tagságát 700 önként jelentkező budapestiből, valamint sérülékeny társadalmi csoportokkal foglalkozó fővárosi civil szervezetek delegáltjaiból sorsolták.


A tanács kétnapos munkával 53-javaslatot juttatott tovább a szavazólapra. Ezek közül 24 tartozik a Zöld Budapest kategóriába, 13 a Gondoskodó Budapestbe, 16 pedig az Egész Budapestbe. Ezek közül bárki szavazhat a neki legjobban tetsző háromra május közepétől július végéig az otlet.budapest.hu oldalon, minden hétköznap 14:00 és 18:00 óra között a V. kerületi Városháza parkban, valamint a kijelölt kerületi Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárakban.. Ezt követően a fővárosi önkormányzat hozzákezd a nyertes ötletek megvalósításához. A részvételi költségvetés nem egyszeri alkalom: a remélhetőleg sikeres első tesztévet követően éves rendszerességgel lesz elérhető a főváros lakóinak, mivel a főváros vezetése elkötelezett a részvétel alapú döntéshozatal és a lakosság minél intenzívebb bevonása mellett. Ebben ugyanúgy számít a városlakók aktivitására, ahogyan a fontos kérdésekben sem akar az emberek megkérdezése, véleményeik, céljaik, elvárásaik megismerése nélkül dönteni.